Aquilani
Alberto Aquilani 1984 j�lius 7-�n sz�letett R�m�ban.

Alberto Aquilani p�lyafut�sa:

A Roma saj�t nevel�s� j�t�kosa 2001-ben gyozelemre vezette a Roma k�ly�kcsapat�t a gyerekeknek szervezett Arco Kup�n, melyen j�t�k�ra �s az eg�sz torn�n ny�jtott teljes�tm�ny�re felfigyelt az angol Chelsea is. 2001-ben r�szt vett a Meridian Kup�n �s az U16-os Eur�pa Bajnoks�gon is. 2003-ban az olasz ut�np�tl�scsapat j�t�kmesterek�nt megnyerte az U19-es Eur�pa Bajnoks�got. Ugyanebben az �vben deb�t�lt a Roma elso csapat�ban is, igaz csak egy meccset j�tszott. A tavalyi szezont k�lcs�nben a B lig�s Triesztin�ban t�lt�tte.
A 2004/05-�s bajnoki �vadra visszaker�lt a Roma elso csapat�hoz �s hol t�bb, hol kevesebb lehetos�get kapva v�g�l 29 m�rkoz�sen l�pett p�ly�ra bajnoki m�rkoz�sen, azonban g�lt m�g nem siker�lt szereznie. A tavalyi szezon kezdete elott mindenki b�zott benne, hogy a fiatal k�z�pp�ly�s megszerzi elso �lvonalbeli g�lj�t is a Serie A-ban. Spalletti mester t�bb m�rkoz�sen is bizalmat szavazott Aquilaninak �s m�r egyre t�bbsz�r j�tszhatta v�gig a m�rkoz�seket. Aquilani pedig megh�l�lta a bizalmat �s mint a csapat, O is sz�rnyalt. 24 m�rkoz�sen 3 g�lt is szerzett, azonban ezek k�z�l minden bizonnyal a Lazio elleni Derby-n szerzett g�lja lesz az egyik legeml�kezetesebb a p�lyafut�sa sor�n, melyet a m�rkoz�st k�vetoen a csal�dj�nak aj�nlott.

Casetti
Marco Casetti 1977 m�jus 5-�n sz�letett Bresciaban. Az olasz v�d� remek fizikummal rendelkezik, 187 cm magas �s 80 kg. 2000 szeptember 30-�n deb�t�lt a Seria A-ban a Bari-Verona (1-1) m�rk�z�sen.

Curci
Gianluca Curci 1985 december 7-�n sz�letett R�m�ban. Gianluca Curci p�lyafut�sa: A Roma saj�t nevel�su j�t�kosa 2004 nyar�n ker�lt fel az elso kerethez. A bemutatkoz�sra nem is kellett sokat v�rnia ahhoz k�pest, hogy elotte m�g k�t kapusa is van a Rom�nak. 2004. november 19-�n a Siena elleni kupam�rkoz�sen �llhatott elosz�r a Roma kapuj�ban, sajnos nem t�l sok sikerrel, hiszen a Siena 2:1-es gyozelemmel t�vozott az Olimpicob�l. Ezt k�vetoen nem kellett sokat v�rni arra, hogy a Serie A-ban is bemutatkozzon, b�r ehhez kellett az is, hogy Pelizzoli �s Zotti is lebetegedjen. Ez a m�rkoz�s m�r sokkal jobban siker�lt, ugyanis a Roma szinte leg�zolta a Parmat 5:1-re. Ezt k�vetoen nem kapott t�bb szerepet, pedig t�rsai nem nagyon brillitoztak a kapuban. Del Neri t�voz�s�t k�vetoen Bruno Conti az elso hivatalos m�rkoz�s�n, a Fiorentina elleni Olasz Kupa negyedd�ntoj�nek m�sodik m�rkoz�s�n �jra a fiatal kapusnak szavazott bizalmat, aki ezt remek teljes�tm�nnyel h�l�lta meg �s a 11-es p�rbajban Miccoli buntetoj�t h�r�totta is. A szezon h�tral�vo r�sz�ben Curci egy�rtelmuen bizony�totta, hogy fiatal kora ellen�re nem v�letlen�l �ll a Roma kapuj�ban. 2005 ny�r�n a vezetos�g Curcival hossz�t�von tervezett �s egy rutinos, idos kapust pr�b�lt meg szerzodtetni mell�, mik�zben a m�sik k�t kapust -Zottit �s Pelizzolit- k�lcs�nadta. Curci mell� leszerzodtett�k a g�r�g Eleftheropoulost �s a brazil Donit. V�g�l a brazil lett az, aki m�g�tt Curci m�sodik sz�m� kapuss� v�lt �s elsosorban az UEFA, �s az Olasz Kupa k�zdelmeiben kapott szerepet Spallettitol, b�r Doni s�r�l�s�t k�vetoen 10 m�rkoz�ssel gyarap�totta Serie A-s m�rkoz�sei sz�m�t is.

Chivu
Cristian Chivu 1980 okt�ber 26-�n sz�letett a rom�niai Resitan. Christian Chivu p�lyafut�sa: A resiceb�nyai CSM Resic�ban kezdte p�lyafut�s�t, az 1997-98-as id�nyt szinte m�r v�gigj�tszotta. M�g nem volt 18 �ves, amikor az Universitatea elvitte Craiov�ra, ahol m�r elso szezonj�ban az orsz�g legjobb h�tv�dei k�z� emelkedett. Victor Piturca az EB elotti �vadban, a Ciprus elleni tal�lkoz�n (1999.08.18.) j�t�klehetos�get adott neki az A v�logatottban, Jenei Imre pedig elvitte a kontinensbajnoks�gra. Addigra Chivu m�r az Ajax tagja volt, miut�n az amszterdamiak r�vid idon bel�l k�t rom�n j�t�kost is leszerzodtettek- az egyik o volt a m�sik Bogdan Lobont. Nehezen indult a karrierje, elso id�nyben n�gyszer is ki�ll�tott�k. Az Eur�pa-bajnoks�gon ellenben nagyszeruen futbalozott, az angolok ellen nemcsak, hogy kikapcsolta a j�t�kb�l David Beckhamet, hanem m�g g�lt is szerzett. A torna ut�n mintha kicser�lt�k volna, az Ajaxban is egyre jobban j�tszott, a csapatn�l 2001 j�nius�ban ot v�lsztott�k meg az �v legjobb j�t�kos�nak. Ronald Koeman k�l�n�sen sokra tartja: 2001 december�ben ot jel�lte az Ajax csapatkapit�ny�nak. Chivu oroszl�nr�szt v�llalt a dupl�z�sban, a j�t�kost�rsak ot v�lasztott�k a holland liga legjobbj�nak. 2003 nyar�n ker�lt az AS Rom�hoz fura k�r�lm�nyek k�z�tt, a ny�ri edzot�borban az elso meccs�n siker�lt ki�ll�tatnia mag�t. Az olasz elso oszt�lyban 2003. szeptember 14-�n, a m�sodik fordul�ban mutatkozott be, r�gt�n g�llal. G�ljainak sz�m�t m�r a m�sodik meccs�n megdupl�zta, a Juventus elleni d�ntetlenben nagy szerepe volt gy�ny�ru szabadr�g�s-g�lj�nak. A 2004/05-�s ny�ri felk�sz�l�s sor�n megs�r�lt, ami miatt majdnem az eg�sz szezont kihagyta. Visszat�r�s�t k�vetoen 10 m�rkoz�sen l�pett p�ly�ra �s v�do l�t�re �gy is 2 g�lt szerzett. A 2005/06-os szezonra teljesen fel�p�lt �s az egyik alapember�v� v�lt a tavaszi szezonban sz�rnyal� Rom�nak. Remek j�t�k�val t�bb szt�rcsapatnak is felh�vta a figyelm�t, azonban mindannyiszor kijelentette, remek�l �rzi mag�t a Rom�ban. Eddigi legnagyobb sikere a 2002-ben megnyert holland bajnoki c�m �s kupagyozelem az Ajax sz�neiben. A jelenlegi legsikeresebb �s leg�rt�kesebb rom�n l�gi�snak tart�k, a piaci �rt�k�t h�szmilli� eur�n�l is t�bbre becs�lik. Hihetetlen gyorsan, nem eg�sz egy h�nap alatt megtanult olaszul. Hug�val, Dian�val �s �desanyj�val �l egy�tt. �desapja 1998-ban meghalt. Bar�tnoje Andrea Raicu, a rom�n Big Brother musorvezetonoje. �rdekess�g: 5 �v alatt 3x t�rte be az orr�t, allergi�s a fure �s nem utols� sorban, besz�l magyarul!!!

De Rossi
Daniele De Rossi 1983 j�lius 24-�n sz�letett R�m�ban. Daniele De Rossi p�lyafut�sa: Az AS Roma mindig is olyan klub volt, ahol k�l�n�sen k�zeli az egyet�rt�s a szurkol�k �s a csapat k�z�tt. Nem v�letlen teh�t, hogy a csapatkapit�ny szinte mindig a v�ros sz�l�ttje. Ilyen volt Giuseppe Giannini, aki a nemzetk�zi karrierj�t �ldozta fel szeretett klubbj��rt �s ilyen Francesco Totti is, aki sikeresen visszavezette a csapatot az eur�pai elitbe. K�nnyen elk�pzelheto, hogy a k�zelj�voben ilyen emblematikus alakj�v� v�lik R�m�nak Daniele De Rossi is "De Rossi az olasz labdar�g�s �s a Roma j�voje" - jelentette ki Fabio Capello miut�n 2003 nyar�n a Roma visszautas�totta a Chievos Legrottaglie-�rt tett aj�nlatot, melynek �rtelm�ben De Rossi k�lcs�nbe ment volna a veronai klubhoz. A leheto legjobb d�nt�s volt, hogy nem engedt�k el. Daniel�nek sz�let�s�tol fogva bord�-s�rga v�r csordog�l az ereiben. A R�m�hoz k�zeli Osti�ban sz�letett majd a helyi Ostiamareben kezdett el futballozni, ahol m�g mint csat�r csillogtatta t�k�letes technik�j�t. �desapja, Alberto is a Roma j�t�kosa volt, �s o lett az elso edzoje is a Roma ifj�s�gi csapat�ban. Itt �rta al� elso profi szerzod�s�t is 80.000 font/�v-�rt. De Rossi 2003. m�jus 3-�n mutatkozott be a Seria A-ban. R�gt�n r� is ir�nyult a figyelem, amikor a Torino elleni m�rkoz�sen hatalmas g�lt ragasztott az ellenf�l kapuj�ba t�bb, mint 30 m�terrol az Olimpicoban. Ekkor m�g fok�ppen cserek�nt jutott sz�hoz �s csak perceket j�tszott, de a 2003-04-es szezonban m�r egyre t�bbsz�r kapott lehetos�get a kezdocsapatban fontos szerepet v�llalva a Giallorossik fantasztikus bajnoki rajtj�ban. A Parma elleni hazai meccsen az elso g�l elott egy bedob�st k�vetoen �gy vitte el a labd�t k�t p�rmai v�do k�z�tt, hogy az le sem esett, majd a passz�b�l Samuel szerezte az elso g�lt. A m�rkoz�s v�g�n m�g adott egy g�lpasszt Cassanonak is. K�zben az U21-es csapat csapatkapit�nyak�nt Eur�pa-bajnoki c�mig vezette a fiatal squadra azzurat, ahol a d�ntoben t�bbek k�z�tt az o g�lj�val 3:0-ra vert�k meg Szerbia �s Montenegr� fiataljait. Sorozatos j� form�j�nak k�sz�nhetoen t�bbsz�r felmer�lt annak a lehetos�ge, hogy Trapattoni megh�vja az EB-re k�sz�lo keretbe, ami v�g�l nem t�rt�nt meg, de az atheni olimpi�n r�szt vett �s v�g�l egy bronz med�llal t�rhetett haza. Az EB-n val� szerepl�s lehetos�g�rol �gy nyilatkozott: "Ha valaki h�napokkal ezelott azt mondja nekem, hogy lehetos�gem lenne j�tszani az Eb-n, akkor azt gondoltam volna, hogy egy PlayStation j�t�kr�l besz�l az illeto" -v�laszolta mosolyogva. Hihetetlen, de ez a tehets�ges fiatalember, aki sorozatosan szerepel az �js�gok c�mlapj�n U21-es v�logatottbeli teljes�tm�ny�vel, m�g mindig ugyan annyit keres �s a sz�leivel �l. "�letem v�g�ig R�m�ban szeretn�k maradni" -mondta egy k�rd�sre v�laszolva. "Ez az otthonom, �s ez a csapat az, amelyiket mindig is szerettem. K�rhetn�k t�bbet?" Csod�latos mondatok egy fiatal r�mai j�t�kos sz�j�b�l, aki, ha tehets�ge ki tud bontakozni, hamarosan Giuseppe Giannini �s Francesco Totti nyomdokaiba l�phet. Minden Romai szurkol� benne l�tja az Olimpico �j hos�t. De Rossi az�ta sz�pen lassan a felnott csapat egyik meghat�roz� j�t�kos�v� �s Totti mellett R�ma m�sik emblematikus figur�j�v� notte ki mag�t. M�r a 2004/05-�s �vadban is 30 alkalommal l�phetett p�ly�ra, melyet a 2005/06-os szezonban m�g n�gy bajnokival meg is toldott �s a g�lokat is sz�p sz�mmal termelte. Egyik eml�kezetes g�lja a Siena elleni bombag�l volt, amit futt�b�l, vagy 30 m�terrol eresztett meg. Folyamatos j� j�t�ka honor�l�sak�nt Marcello Lippi alapemberk�nt sz�m�tott r� a v�logatottban a VB selejtezok sor�n is m�r, majd a VB-re utaz� keretben is. A vil�gbajnoks�gon a csoportk�r m�sodik m�rkoz�s�n, USA ellen cs�nya szab�lytalans�got k�vetett el az ameriaki McBride-al szemben, ami�rt piros lapot, majd a FIFA-t�l s�lyos eltilt�st kapott �s csak a d�ntoben t�rhetett vissza �jra. A Berlinben rendezett d�nton cserek�nt l�pett p�ly�ra �s a buntetop�rbajban gondolkod�s n�lk�l v�llalta el, majd magabiztosan �rt�kes�tette az egyik 11-est ezzel is hozz�seg�tve csapat�t a vil�gbajnoki c�m megszerz�s�hez.

Doni
Donieber Alexander Marangon 1979 okt�ber 22-�n sz�letett Braz�li�ban, Junidiaiba. Donieber Alexander Marangon p�lyafut�sa: Doni a Sao Paolo tartom�nybeli Jundai-ban sz�letett. 2000-ben lett profi labdar�g�, o is a Botafogo csapat�ban kezdte, mint a Serie A-ban v�do brazil kapusok mindegyike (Dida, Julio Sergio). Azonban itt nem kapott j�t�klehetos�get egy meccsen sem, nem csoda h�t, hogy tov�bb �llt. A Corinthians volt a k�vetkezo �llom�s, ahol 2001-tol 2003-ig 59 m�rkoz�sen v�dett, majd a Santos k�vetkezett, de r�vid ido ut�n m�r a Cruzeiro volt az �jabb �llom�s. Mind�ssze 6 alkalommal �llhatott a kapuba a Cruzeiro sz�neiben, mikor is a 2005-�s �vre a Juventude csapat�hoz igazolt, ahol v�gig v�dte a tavaszt, 22 m�rkoz�sen mag�ra h�zva az elsosz�m� kapus mezt. 2005 nyar�n Eur�p�ba, a Rom�ba igazolt. A Serie A-ban egy Derbyn mutatkozott be okt�ber 23-�n. Elosz�r az ifi v�logatott Curci m�g�tt a m�sodik sz�m� kapus szerep�t t�lt�tte be �s legink�bb csak az UEFA tal�lkoz�kon �llt a kapuban, majd r�videsen kiharcolta, hogy Spalletti m�r ot tekintette az elso sz�m� r�mai kapusnak. A kezdeti apr�bb hib�k ellen�re Spalletti kitartott mellette (�s csak a kup�kban pihentette), majd belelend�lt �s a szurkol�k is elfogadt�k. Szerepl�se �rdemek�nt 2009-ig szerzod�st hosszabb�tottak vele.

Faty
Ricardo Faty 1986 �prilis 8-�n lsz�letett Franciaorsz�gban, Villeneuve-Saint-Georges-ban. Els�sorban v�dekez� feladatokat l�t el a k�z�pp�ly�n, fejj�t�k�hoz 190 cm-es magass�ga seg�t, �m ehhez csup�n 75 kg p�rosul. Az el�z� klubj�ban, a Strasbourgban 7 m�rk�z�sen szerepelt, g�lt nem szerzett.

Ferrari
Matteo Ferrari 1979 december 5-�n sz�letett Alg�ri�ban, Aflouban.

Julio Sergio
Julio Sergio Bertagnoli 1978 febru�r 11-�n sz�lettet a braz�liai Ribeirao Pretoban.

Kuffour
Samuel Osei Kuffour 1976 m�rcius 9-�n sz�letett Gh�n�ban, Kumasiban.

Mancini
Mancini Alessandro Faiolhe Amantino 1980 janu�r 8-�n sz�letett Braz�li�ban, Belo Horizonteben. Amantino Mancini p�lyafut�sa: Mancini az 1999/2000-es szezonban, 19 �vesen mutatkozott be a brazil �lvonalban az Atletico Mineiro felnott csapat�ban. Az elso �vben r�gt�n meg is szerezte elso g�lj�t, de �lland� helyet nem siker�lt kiharcolnia mag�nak, �gy az Atletico egy �vre k�lcs�nadta a Portuguesa csapat�nak, ahol 35 m�rkoz�sen jutott sz�hoz. A 2001/2002-es id�nyben visszat�rt az Atleticoba �s szinte bomba form�ban j�tszotta v�gig az �vet, ami azt is jelentette, hogy 15 g�lt szerzett. J� j�t�k�ra felfigyeltek Eur�p�ban is �s az olasz Venezia szerzodtette. A Serie B-ben mind�ssze 13 m�rkoz�sre volt sz�ks�ge ahhoz, hogy felkeltse az AS Roma vezetoinek figyelm�t, akik a t�vozni k�sz�lo brazil vil�gbajnok Cafu megfelelo helyettes�t l�tt�k meg benne. �gy h�t a k�vetkezo szezonra m�r a Roma csapat�val k�sz�lt, ahol az elso bajnokin O adta az elso g�lpasszt. Majdnem az �sszes bajnokin p�ly�ra l�pett, energikus j�t�kot, rengeted fut�mennyis�get a jobb sz�len �s sz�mos kiemelkedo produkci�t l�thatott tole a publikum. A r�mai k�z�ns�g sz�v�be a Lazio elleni hazai derbin szerzett felejthetetlen sarkaz�sos g�lj�val lopta be mag�t. A g�lr�l maga az �rintett a k�vetkezoket mondta: "A g�l megv�ltoztatta az �letemet." V�g�l 8 g�lig jutott a bajnoks�gban, de eg�sz �ves teljes�tm�nye elegendo volt ahhoz, hogy megh�v�st kapjon a brazil v�logatottba, ahol �ppen a Magyarorsz�g elleni bar�ts�gos m�rkoz�sen a m�sodik f�lidoben deb�t�lt, majd 3 h�nappal k�sobb a Copa Americ�n a v�gso gyozelmet is megszerzo csapat tagja volt. �rdekess�g: Amikor �ssze akart�k hasonl�tani a 2002-es VB gyoztes Cafuval, Mancini a k�vetkezoket mondta: "Nem akarok az �j Cafu lenni. Csak egy olyan j�t�kos szeretn�k lenni, akire �gy eml�keznek majd, hogy valami fontosat tett ez�rt a klub�rt." Mancini m�sodik �ve m�r nem lett olyan sikeres, mint az elso �s �ppolyan gyeng�re siker�lt, mint az eg�sz csapat teljes�tm�nye. A ny�ron m�g az a h�r is napvil�gott l�tott, hogy nem �rzi j�l mag�t R�m�ban �s elhagyja a klubot, azonban maradt �s o szerezte a Roma �j id�ny�nek elso g�lj�t. Azonban ezt k�vetoen sem tal�lta a r�gi form�j�t �s sz�pen lassan a cserepadra szorult. K�zben s�lyos gy�sz �rte, elvesztette �desapj�t, �gy �rtheto volt, hogy nem tudott teljes �rt�kuen a futballra koncentr�lni. Azonban sportemberi nagys�g�t bizony�tva �jra kem�nyen edz�sbe �llt �s visszaverekedte mag�t a kezdok k�z�. A nagy �tt�r�st a Milan elleni janu�ri m�rkoz�s hozta, amikor Spalletti a hajr�ban 0:0-�s �ll�sn�l cserek�nt k�ldte p�ly�ra �s a k�z�pp�ly�s szerezte a Roma gyoztes tal�lat�t a lef�j�s elott nem sokkal. Innentol kezdve a j�t�kos �s a Roma is sz�rnyalni kezdett, Mancini szebbn�l szebb g�lokkal k�pr�ztatta el a szurkol�kat �s m�s csapatok megfigyeloit is. V�rhat� volt teh�t, hogy �jra h�rbe hozz�k m�s klubokkal, azonban a j�t�kos nem akart t�vozni. V�g�l 12 tal�latig jutott �s ennyit m�g olaszorsz�gi tart�zkod�sa alatt sosem szerzett. Sajnos Parreira sz�vets�gi kapit�ny figyelm�t m�g ezzel sem siker�lt felkeltenie, neve sz�ba sem j�tt a brazil VB keret meghat�roz�sakor.

Mexes
Philippe Mexes 1982 m�rcius 30-�n sz�letett a Franciaorsz�gban Tolosaban. Philippe Mexes p�lyafut�sa: Mexes a helyi TFC-ben kezdett el futballozni �s eg�szen 16 �ves kor�ig itt j�tszott, amikor csatlakozott az Auxerre ificsapat�hoz. 1999 november�ben egy Auxerre-Troyes, 1:0-�s vend�ggyozelemmel v�gzod�tt tal�lkoz�n mutatkozott be a felnottcsapatban. A 2000-01-es bajnoks�gra �lland� kezdov� l�pett elo a v�delem tengely�ben �s folyamatos j� j�t�k�val felh�vta mag�ra a k�lf�ldi nagycsapatok figyelm�t is. 2001 nyar�n a Manchester United 20 milli� eur�s aj�nlat�t utas�totta vissza �s ink�bb maradt az Auxerre-ben, hozz� seg�tve a csapatot egy harmadik helyhez 2001-02-ben. 2004-ben az elso fordul�ban mutatkozott be a Serie A-ban, majd k�sobb sajnos nem a j�t�ka miatt, hanem ink�bb a k�r�l�tte kialakult �tigazol�si vita miatt lehetett r� felfigyelni. Az Auxerre beperelte a Rom�t a FIFA-n�l, amelyik elobb Mexest eltiltotta 5 m�rkoz�sre, majd a fov�rosi klubot 8 milli� eur� kifizet�s�re k�telezte. A ny�ron a FIFA tov�bb s�lytotta a klubot, egy �vre kiz�rta az �tigazol�si piacr�l. A d�nt�s ellen a Roma k�sobb sikeresen fellebbezett, �gy a csapat �jra igazolhatott. V�g�l 28 m�rkoz�sen j�tszott a csapatban, azonban nem tudott olyan teljes�tm�nyt ny�jtani, ami�rt a franci�kt�l a Roma anno leigazolta. A 2005/06-os szezon m�r sokkal jobban siker�lt sz�m�ra, igaz nem �gy indult. Kezdetben csak a kispadot koptatta, hiszen a Chivu-Kuffour v�dokettos megfeleloen l�tta el a feladat�t. Azonban Kuffour a gh�nai v�logatottal elutazott az Afrika Nemzetek Kup�j�ra �s Mexes ekkor lehetos�get kapot, melyel olyannyira �lni tudott, hogy kiszor�totta a kezdobol a gh�nai v�dot. V�dekez�sben maxim�lisat ny�jtott �s a kapu elott is eredm�nyes tudott lenni, a sajt� pedig h�trol-h�tre folyamatosan a m�rkoz�sek legjobbj�nak szavazta. 2000-ben az U18-as francia v�logatottal UEFA EB-t nyert, 2002-ben az U21-es v�logatottal m�sodik helyet szerzett az U21-es EB-n, majd ugyanebben az �vben a francia nagyv�logatottban is bemutatkozott, azonban A Roma �j rekordj�nak fel�ll�t�s�ban oroszl�nr�szt v�llal� v�donek m�g ez is kev�s volt ahhoz, hogy a sz�vets�gi kapit�ny mag�val vigye a vil�gbajnoks�gra N�metorsz�gba. Sikerei: Konf�der�ci�s Kupa gyoztes 2003, Francia Kupa gyoztes 2003.

Montella
Vincenzo Montella 1974 j�nius 18-�n sz�letett Pompigliano D'Arcoban.

Okaka
Okaka Chuka Stefano 1989 augusztus 8-�n sz�letett Castiglion del Lagoban.

Panucci
Cristian Panucci 1973 december 4-�n sz�letett Savonaban. Christian Panucci p�lyafut�sa: Panucci Genov�ban l�tta meg a napvil�got 1973. �prilis 12-�n, sportos csal�dban, hiszen �desapja �s nagyb�tyja is futballozott. Christian a k�t genovai egy�ttes k�z�l az FC Genov�ban kezdte p�lyafut�s�t, �s az ifik k�z�tt t�bbnyire m�g csat�rt j�tszott, de amikor felker�lt a felnottek k�z�, v�dot faragtak belole. A Serie A-ban 1992 m�jus 24-�n mutatkozott be, �s egy �vvel k�sobb az akkoriban a vil�g legjobb klubcsapat�nak sz�m�t� AC Milan v�s�rolta meg. A rossonerikn�l a ki�regedoben l�vo Mauro Tassotti helyettes�t�se volt a feladata, �s ezt siker�lt is megoldania olyannyira, hogy a vil�gbajnoki ez�st�rmes j�t�kost ki is szor�tota a kezdo tizenegybol. Az 1994-es �v k�l�n�sen j�l siker�lt a sz�m�ra, hiszen ebben az esztendoben Bajnokok Lig�j�t �s ut�np�tl�s Eur�pa-bajnoks�got nyert, �s o kapta a Bravo-d�jat is, amely Eur�pa legjobb, 21 �ven aluli futballist�j�nak j�r. K�sobb azonban, amikor Fabio Capello elhagyta a mil�n�iakat, kevesebb lehetos�get kapott, �ppen ez�rt 1997 janu�rj�ban k�vette edzoj�t a Real Madridhoz, O lett a kir�lyi klub elso olasz v�logatottja. A Madridda szint�n nyert egy Bajnokok Lig�j�t, majd 1999-ben visszat�rt Mil�n�ba, �m nem a Milanhoz, hanem az Internazional�hoz. Ez a klubv�lt�s nem j�tt be neki, �sszer�gta a port Lippivel �gy hamarosan a Chelsea-be szerzod�tt, de Angli�ban sem tal�lta r�gi form�j�t, nem tudott beilleszkedni. 2001 janu�rj�ban, mind�ssze 8 bajnoki ut�n elfogadta az AS Monaco h�v�s�t �s k�lcs�nbe a hercegs�giekhez ker�lt. Itt ism�t j�l j�tszott, �gy a franci�k v�glegesen megvett�k. K�sobb azonban Didier Deschamps (egykori csapatt�rsa) lett a nagyhercegs�g csapat�nak �j edzoje, aki hamar konfliktusba keveredett Panuccival, �gy megv�ltak tole. R�m�ba szerzodve imm�r harmadszor is a kedvenc tr�nere, Fabio Capello j�t�kosa lett. Itt azt�n a bekk ism�t remek form�ba lend�lt, �s a squadra azzurr�ba is visszaverekedte mag�t, ahol m�r 1994. szeptember 7-�n, a szlov�kok elleni m�rkoz�sen bemutatkozott. Capello t�voz�s�t k�vetoen sok�ig rebesgette a sajt�, hogy Panucci �jra k�vetni fogja a mestert, azonban Christian nagyon j�l �rzi mag�t R�m�ban �s esze �g�ban sincs t�vozni az �r�k v�rosb�l. A Capellot k�veto tr�nerek is mindannyian alapemberk�nt vett�k sz�m�t�sba a v�dot, �gy volt ez Spallettivel is, aki a jobbsz�len vetette be Panuccit, aki a 2005/06-os szezonban imm�ron sokadik vir�gz�s�t �lte. �jra nagyszeru form�ban j�tszott �s g�lokat szerzett, azonban a v�logatottba Lippivel t�rt�nt szem�lyes n�zetelt�r�se miatt nem tudott beker�lni, hi�ba szerette volna egy eg�sz orsz�g. Sikerei: olasz bajnok 1993, 1994, 1996 spanyol bajnok 1997 BL gyoztes 1994, 1997 BL d�ntos 1993, 1995 Eur�pai Szuperkupa gyoztes1994 Vil�gkupa gyoztes 1998 Ut�np�tl�s Eur�pa bajnok 1994 Bravo d�jas 1994 Nyugodtan mondhatjuk, hogy k�tszer sz�letett: 1996-ban New Yorkb�l hazafel� k�sz�lve jegyet foglaltatott a TWA j�rat�ra. Szerencs�j�re a p�rizsi �tsz�ll�s helyett m�gis a k�sobbi, de k�zvetlen mil�n�i j�ratot v�lasztotta. N�h�ny �ra m�lva �rtes�lt arr�l, hogy a p�rizsi g�p lezuhant, az utasok sz�rnyethaltak. Mag�n�let : Nagyb�tyja Franc a ter�leti bajnoks�gban j�tszott, az apja, Vittorio a harmadik lig�ig vitte, a Savona, a Pro Patria �s a Monza sz�neiben szerepelt. Az anyj�t a cseh Han�t az apja Pr�g�ban ismerte meg, a mama m�g manaps�g is rendszeresen ad tan�csokat a meccsek elott fi�nak.Testv�re Patrick 1987 �s 1991 k�z�tt a Vogheres�ben j�tszott.1997-1998-as id�nyt a Mestr�ben t�lt�tte. 2002. j�nius 14-�n nos�lt meg: feles�ge Isabel Luis aki Teneriffen sz�letett, az esk�voj�k is ott volt. Egy kisfia van Juan aki 2000. m�rcius 23 -�n sz�letett. Ez�rt 23 a mezsz�ma. Im�d golfozni �s a szabadidej�t a haj�j�n t�lti a bar�taival, kiz�rva minden diskurzust a focir�l. Angolul, Spanyolul, Franci�ul besz�l.

Perrotta
Simone Perrotta 1977 szeptember 17-�n sz�letett Angli�ban, Ashtonban. Simone Perrotta p�lyafut�sa: Perotta az angliai Asthonban sz�letett 1977. szeptember 19-�n Francesco �s Annamaria gyermekek�nt, akik eredetileg Cerisan�iak voltak. 5 �ves kor�ban Simone elhagyta azt az orsz�got ahol vil�graj�tt, majd v�g�l Calabri�ba k�lt�z�tt a nagysz�lokh�z. B�r hi�nyoztak a sz�lei �s a sz�lov�rosa, nagyon hi�nyzott neki Calabria is ahol gyorsan alkalmazkodnia kellett a k�r�lm�nyekhez. Azonnal beleszeretett a focilabd�ba �s az iskola �s az otthona k�z�tt mindig szak�tott idot arra, hogy j�tsszon a bar�taival. A futball ir�nti szenved�lye �s minden arckifejez�se arr�l tan�skodott, hogy tanul�kony �s rem�nyteli tehets�g. P�lyafut�s�t Cerisan�ban kezdte, ahol Giovanni Guido azonnal t�mad� k�z�pp�ly�s posztra helyezte �s ahol vitathatatlanul csapat�nak gy�ngyszem�v� v�lt. Simon�t hamar megjegyezt�k �lesl�t�s�r�l, j� helyzetfelismero k�pess�g�rol �s a taktik�k k�nnyed kivitelez�s�rol, ami nem volt jellemzo a vele egykor� fiatal j�t�kosokra. Nem v�letlen hogy �thelyezt�k a Castrolitero csapat�ba. Simone napr�l napra fejlod�tt a foci ter�n, a Reggina megfigyeloi kifejezetten az�rt j�ttek, hogy a O j�t�k�t megfigyelj�k, s az elragadtat�suk nem maradt el, s �gy d�nt�ttek minden haboz�s n�lk�l, hogy a Stretto partj�ra viszik. 1990 nyar�n Simone m�g csak 13 �ves volt amikor felkellett k�sz�lnie erre a kalandra, mik�zben szenvedett a sz�leitol �s fiv�reitol val� t�voll�ttol. Ez �gy b�tor v�laszt�s volt a r�sz�rol, de megbirk�zott az ezzel a v�laszt�ssal j�r� neh�zs�gekkel, �s kitudta nyitni a kapukat egy r�zs�s �s megel�ged�sben gazdag j�vo fel�. A Reggin�ban a rangl�tra legalj�n kezdte �s v�gigj�rta az �sszes l�pcsot, am�g az elso csapathoz ker�lt. M�g amikor a Primaver�ban j�tszott, O volt az a j�t�kos, aki folyamatos j� teljes�tm�nyt ny�jtott az ifikn�l, akkor m�r l�tszott rajta, hogy felnott a nagycsapathoz. Az erofesz�t�sei 1995. szeptember�ben hozt�k meg a neki j�r� sikert, bemutatkozhatott az elso csapatban a Serie B-ben. 3 �vet t�lt�tt a Reggin�ban �s a 3 �v megfesz�tett, intenz�v munka ut�n igazi f�rfiv� �s igazi j�t�koss� �rett; el�rkezett arra a pontra amikor v�gyainak c�lja egy Serie A-s nagycsapathoz val� beker�l�s lett.(Juve, Milan, Inter, Sampdoria). Nem is maradt tov�bb a Reggin�ban, hiszen a Juventus �rdeklod�s�t keltette fel, majd a torin�i klub le is igazolta. 1998. november�ben Spanyolorsz�g ellen az U-21-es v�logatottban is bemutatkozhatott. Azonban a Juventusn�l nem kapott annyi lehetos�get, mind�ssze 5 alkalommal h�zta mag�ra a zebracs�kos mezt, ebbol n�gyszer cserek�nt l�pett p�ly�ra. Nem is maradt tov�bb Torin�ban �s a Bari csapat�hoz t�vozott, ahol az elso �vben 31 m�rkoz�sen l�pett p�ly�ra �s egy g�lt szerzett �s remek teljes�tm�nnyel j�rult hozz�, hogy a Bari megmenek�lt a kies�stol. A 2000/01-es szezonban 25 m�rkoz�sen szerepelt, �s hi�ba j�tszott tov�bbra is nagyszeruen, a Bari kiesett az elso oszt�lyb�l. Azonban Perrotta nem t�rt vissza a Serie B-be, a Chievo Verona v�s�rolta meg 1,5 milli� eur��rt. 4 g�lt szerzett �s mind�ssze 2 m�rkoz�st mulasztott veronai elso �v�ben, hozz�j�rulva a Chievo fantasztikus szezonj�hoz, amivel sokkolt�k az olasz futballt, miut�n elso szezonjukban r�gt�n az 5. helyen v�geztek �s ezzel kvalifik�lt�k magukat az UEFA kup�ba (ahol k�sobb a Partizan Beograd ejtette ki Oket). Perrotta �s a Chievo kiegyens�lyozott j�t�k�nak k�sz�nhetoen megh�v�st kapott a nagyv�logatottba is, ahol k�sobb fontos szerepet t�lt�tt be a 2004-es EB. selejtezo m�rkoz�sei sor�n. Tavaly ny�ron mindh�rom alkalommal p�ly�ra l�pett az EB. csoportm�rkoz�sein �s Bulg�ria ellen g�lt is szerzett. A sok nagy klub �ltal �jra megk�rny�kezett Simone v�g�l beadta a derek�t �s igent mondott a Rom�nak, amelyik 7,2 milli� eur��rt 4 �vre szerzodtette a k�z�pp�ly�st. A 2004/05-�s �vben �lland� tagja volt a vergodo Rom�nak �s nagyon sok kritik�t kapott a j�t�k��rt. Tal�n volt n�mi igazs�ga a kritik�knak, hiszen Perrott�t�l t�bbet v�rtak volna el a Roma szurkol�i �s a k�zv�lem�ny is. A bajnoks�g v�gezt�vel �gy tunt, hogy Perrotta egy �v ut�n ak�r t�vozhat is a csapatt�l, azonban Spalletti leszerzodtet�s�ben megl�tta a javul�s lehetos�g�t. Be is j�ttek a sz�m�t�sai, hiszen Perrott�ra kulcsszerepet osztott a mester a speci�lis taktik�j�ban �s Simone �lt, mint hal a v�zben az �j, k�tetlenebb szerepk�rben. Remek j�t�k�val nem csak a Rom�t seg�tette hozz� a j� szerepl�shez, de el�rte azt is, hogy Lippi �jra sz�m�t�sba vette a v�logatottban �s v�g�l a vil�gbajnoks�gra is elutazhatott, ahol a v�gso gyozelemig menetelt a v�logatottal.

Pizarro
David Pizarro 1979 szeptember 11-�n sz�letett Chil�ben, Valparaisoban. A rutinos k�z�pp�ly�s 170 cm magas �s 65 kg. Az olasz �lvonalban 1999 augusztus 29-�n l�pett el�sz�r p�ly�ra az Udinese sz�neiben. Az Intert�l �rkezett j�t�kos�rt 6,5 milli� eur�t fizetett a Roma, �gy, hogy a Pizarro j�t�kjog�nak a fele ker�lt a farkasokhoz. David Pizarro p�lyafut�sa: Pizarro 1997-ben a chilei Santiago Wanderersben kezdte p�lyafut�s�t mint ir�ny�t� k�z�pp�ly�s �s hamar �lland� tagja lett az egy�ttesnek. Ezt k�vetoen r�vid ideig szerepelt az Universidad de Chile csapat�ban, amelyikkel a Libertadores Kup�ban is bemutatkozott. Tehets�g�t az 1999-es d�l-amerikai U-20-as vil�gbajnoks�gon is bebizony�totta, ahol a chilei csapat az o ir�ny�t�s�val megnyerte a torn�t. Remek j�t�k�nak k�sz�nhetoen a nagyv�logatottn�l is figyelembe vett�k Pizarrot, de nem csak haz�j�ban figyeltek fel r�, hanem Eur�p�ban is. 1999-ben az Udinese Calcio szerzodtette 1,5 milli� eur��rt. A fiatal j�t�kosnak nem siker�lt beilleszkednie az idegen k�zegbe, j�t�klehetos�get sem sokat kapott, �gy h�t az olaszok k�lcs�nadt�k az Universidad de Chile-nek, ahol 18 h�napot t�lt�tt. A 2000-es Olimpi�n bronz�rmet szerzett a chliei csapattal. A 2001/02-es id�nyre t�rt vissza Olaszorsz�gba, kihagyva sz�mos tal�lkoz�t, amit az Udinese a kies�s elker�l�se ellen v�vott. Ezt k�vetoen azonban k�t olyan �v k�vetkezett, ahol folyamatos j�t�klehetos�get kapott a Stadio Friuliban �s a 2004/05-�s bajnoks�g v�g�re Luciano Spalletti vezet�s�vel az Udinese a negyedik, Bajnokok Lig�j�t �ro helyen v�geztek a bajnoks�gban. Azonban az �j id�nyt m�r egy m�sik �szaki olasz csapatban, a mil�n�i Internazional�ban kezdte, miut�n a k�k-feket�k k�zel 12 milli� eur��rt megv�s�rolt�k. Azonban a rengeteg h�res j�t�kossal teletuzdelt Interben nem kapott �lland� szerepl�si klehetos�get, b�r �gy is j�tszott 24 m�rkoz�sen �s tagja volt az olasz kupagyoztes csapatnak is, b�r a d�ntot eltilt�s miatt ki kellett hagynia. Et k�vetoen 2006. augusztus v�g�n elfogadta az AS Roma aj�nlat�t �s 6,5 milli� eur��rt 4 �ves szerzod�st �rt al� a fov�rosi csapathoz. Miut�n a chilei v�logatott nem jutott ki a 2006-os n�metorsz�gi vil�gbajnoks�gra, Pizarro lemondta a v�logatotts�got.

Taddei
Rodrigo Taddei 1980 j�nius 3-�n sz�letett a brazil San Paoloban. Rodrigo Ferrante Taddei p�lyafut�sa: Taddei Braz�lia m�sodik legnagyobb v�ros�ban, Sao Paoloban sz�letett. Mint minden fiatal brazil kissr�cot, ot is a foci �rdekelte m�r nagyon fiatalon. A brazil �lvonalban 20 esztendosen mutatkozott be, m�ghozz� Braz�lia egyik legh�resebb csapat�ban, a z�ld-feh�r Palmeirasban. Az 1999/00-es id�nyben 13 m�rkoz�sen jutott sz�hoz, de g�lt nem tudott szerezni. A k�vetkezo id�nyben sem siker�lt alapemberr� v�lnia az elso csapatban sot, ebben az �vben m�g egyel kevesebbszer is jutott sz�hoz, azonban ezalatt siker�lt megszereznie �lete elso elsooszt�ly� g�lj�t. Azonban mint minden fiatal brazil labdar�g�, o is Eur�p�ba v�gyott. 2002-ben a menedzsere seg�ts�g�vel Olaszorsz�gba ker�lt, az akkor m�g m�sodik lig�s Siena v�s�rolta meg. A B lig�ban 26 m�rkoz�sen l�pett p�ly�ra �s remek j�t�k�nak meg a 3 g�lj�nak k�sz�nhetoen a Siena kiharcolta a feljut�st a Serie A-ba. A toszk�n kiscsapat fo c�lja az volt, hogy bent maradjanak az elso oszt�lyban, �s ehhez sz�ks�g�k volt Taddeire is. A k�z�pp�ly�s nem is okozott csal�d�st, majdnem minden m�rkoz�sen p�ly�ra l�pett �s 8 g�lt szerzett elso �lvonalbeli id�ny�ben. Remek teljes�tm�ny�re, hajt�s, csupasz�v j�t�k�ra felfigyeltek a nagyobb klubbok is, azonban Taddeit m�g szerzod�s k�t�tte a Sienahoz. Term�szetesen a Siena vezetos�ge is mindent megtett az�rt, hogy megtarts�k a k�z�pp�ly�st, O azonban visszautas�totta az el�tett szerzod�shosszabb�t�si tervezetet. Erre a l�p�sre Paolo De Luca, a sienai klub eln�ke a tartal�kok k�z� sz�muzte a j�t�kost. Am�g Taddei a tartal�kokkal edzett �s k�sz�lt, addig csapatt�rsai folyamatosan cs�sztak egyre lefel� a tabell�n �s a klubot megcsapta a kies�s szele. A vezetok m�g idejekor�n r�j�ttek, hogy csakis Taddei seg�ts�g�vel maradhatnak bent az �lvonalban, �gy nem volt mit tenni, visszavett�k ot az elso csapathoz. Taddeinek m�g 21 m�rkoz�s jutott a Siena zebracs�kos mez�ben, szerzett 3 g�lt �s ezzel o is hozz�j�rult ahhoz, hogy a Siena a 2005/06-os id�nyt is a legmagasabb oszt�lyban kezdte meg. Azonban a szerzod�se lej�rt Sien�ban, a Roma -Sensi m�r r�g�ta udvarolt a k�z�pp�ly�snak- pedig kapott a remek alkalmon �s ingyen leigazolta ot. R�mai elso �ve nem is siker�lhetett volna jobban a j�t�kosnak. Igaz a szezon elso fel�ben m�g n�la is d�c�g�tt a j�t�k, azoban k�sobb megindult a szek�r �s egyre jobban j�tszott. Nagyon fek�dt neki Spalletti k�nyszeruen kital�lt �s alkalmazott taktik�ja, mind a 38 bajnokin szerepet kapott �s a g�lszerz�sben is j�csk�n kivette a r�sz�t. Mag�n�let�hez szomor� trag�dia is tartozik. 2003-ban egy aut�balesetben �let�t vesztette �ccse, Leonardo, Taddei pedig sienai csapatt�rs�val, Ping�val k�nnyebb s�r�l�seket szenvedett.

Totti
Francesco Totti 1976 szeptember 27-�n sz�letett R�m�ban. Francesco Totti p�lyafut�sa: Az olasz labdar�g�s jelenlegi legnagyobb szt�rja R�ma PortaMetronia nevu v�rosnegyed�ben sz�letett, k�zel a Santo Giovanni in Laternao bazilik�hoz, a r�mai p�sp�k sz�kesegyh�z�hoz. A csal�di legenda szerint m�r 9 h�napos kora �ta a labda volt a kedvenc j�t�kszere, mindig kellett lennie k�r�l�tte egynek. Minden egyes percet kihaszn�lt, hogy kedvenc j�t�kszer�vel lehessen: iskol�ba menet, a sz�netben, a tengerparton, a labda mindig n�la volt. Am�g a kort�rsai telev�zi�t n�ztek, o kiment az udvarra, hogy labd�zhasson. Term�szetes volt teh�t, hogy a sz�lok, Fiorella �s Lorenzo a focit v�lasztott�k gyermek�knek. 5 �ves volt, amikor levitt�k ot a helyi k�ly�kcsapathoz, a Furtitud�hoz, ahol igaz, hogy csak t�bb sz�mmal nagyobb mezt �s cipot tudtak csak adni neki, de Francesc�t ez sem zavarta. Sz�m�ra az volt a legfontosabb, hogy egy igazi csapatban kergethesse a labd�t. K�sobb k�t �ven kereszt�l egy m�sik amator egy�ttesben, a Smit Trastever�ben focizott, majd innen ker�lt elso igazi klubbj�ba, a Lodigianiba. Ez 1986-ban t�rt�nt �s ez volt az elso fontos l�p�se a profi labdar�g�s fel�, hiszen a Lodigiani m�r komoly csapatnak sz�m�tott. M�r ekkor egy�rtelmuen l�tszott tehets�ge, mindk�t l�bbal remek�l b�nt a labd�val, r�ad�sul mindezt mag�t�l �rtetodo term�szetess�ggel tette. Az elso itt t�lt�tt id�ny�ben tal�lkozott Emidio Meronival, aki ekkor a Lodigiani ut�np�tl�sedzoje volt. A tal�lkoz�s meghat�roz� volt Totti sz�m�ra, hiszen az edzo futballr�l alkotott k�pe �s elk�pzel�sei teljesen megegyeztek Totti�val. 3 �vvel azut�n, hogy Totti a Lodiginaiba ker�lt, a csal�dnak Francesco �let�ben meghat�roz� k�vetkezm�nyekkel j�r� d�nt�st kellett hoznia, ugyanis a Roma �s a Lazio is komolyan �rdeklod�tt a fiatal tehets�g ir�nt. De h�t nem is volt k�rd�ses, hogy a Farkasokat v�lasztj�k, �gy Totti 1989-ben lett az AS Roma igazolt futballist�ja. Eddig a sz�lei �gy gondolt�k, hogy Francesco sz�m�ra az iskola fontosabb lehet, de amikor kider�lt, hogy fiuk egy igazi nagycsapat j�t�kosa lehet, bel�tt�k, hogy a labdar�g�sban sokkal nagyobb lehetos�gei vannak. A Rom�ban meglehetosen gyorsan haladt a szam�rl�tr�n, az ifj�s�gi csapattal r�gt�n az elso �vben bajnoks�got nyert, �s az 1991-92-es id�nyben m�r a tartal�kok k�z�tt, az �n. Primavera-csapatban tal�lta mag�t, amellyel k�sobb Olasz Kup�t nyert. Nem kellett sokat v�rnia a nagycsapatban val� bemutatkoz�sra sem. Vujadin Boskov, az AS Roma akkori edzoje felfigyelt r� az egyik edzom�rkoz�sen amit a nagyok a tartal�kok ellen v�vtak, felh�vta az elso csapat keret�hez, �s 1993. m�rcius 28-�n, a Brescia elleni m�rkoz�sen p�ly�ra is k�lde ot a Serie A-ban. Totti ekkor m�g 17 �ves sem volt (!), de innentol kezdve m�r folyamatosan a nagycsapat keret�hez tartozott, �s idorol idore p�ly�ra is l�pett. A nagy �tt�r�st az 1994 nyara hozta meg sz�m�ra. Carlo Mezzone lett a Roma �j tr�nere. Francesco szerint sz�lein k�v�l neki k�sz�nheti a legt�bbet, �gy tekintett a szakemberre, mint a m�sodik apj�ra. O volt az, aki seg�tett neki felnoni, Totti szavaival "felnyitotta a szem�t". �lland� j�t�klehetos�get biztos�tott neki, �s hamarosan megszerezte elso bajnoki g�lj�t is, az Olimpic�ban a Foggia ellen. Beker�lt az ut�np�tl�s-v�logatottba is, ahol r�gt�n elso meccs�n Bulg�ria ellen g�lt lott. 1996-ban az U21-v�logatottal Eur�pa-bajnoks�got nyert, az elod�ntoben gyoztes g�lt szerezve Franciaorsz�g ellen. �gy tunt teh�t, hogy nagyszeruen alakul a sorsa. De sajnos nem �gy lett... Az elso csal�d�st az okozta sz�m�ra, hogy b�r alapembere volt az olimpiai r�szv�telt kiharcolt ut�np�tl�s-v�logatottnak, az �tkarik�s j�t�kokra m�gsem utazhatott. A Rom�n�l k�zben menesztett�k Carlo Mezzon�t �s az �j szakvezeto az argentin Carlos Bianchi lett. A bajok akkor kezdodtek, amikor Bianchi nem a 20-as vagy a 10-es mezt adta Tottinak, amelyet a j�t�kos szeretett volna, hanem a 17-est. A m�sik gond az volt, hogy a szakember befejezo csat�rk�nt sz�m�tott Tottira, �s ebben a poz�ci�ban akarta j�tszatni, de Francesc�nak k�z�pcsat�rk�nt nem nagyon ment a j�t�k, �gy hamar kiker�lt a kezdocsapatb�l, r�ad�sul Bianchi m�g k�lcs�n is akarta adni a Sampdori�nak. Francesco szerencs�j�re azonban a csapat az argentin szakember ir�ny�t�s�val mind�ssze a 12. helyen v�gzett, �gy a vezetos�g menesztette Bianchit �s a cseh sz�rmaz�s� Zdenek Zeman lett a Roma �j edzoje. Sokan f�ltett�k Tottit Zemant�l, aki h�res volt a kem�ny edz�seirol, de Francesco megfelelt az elv�r�soknak m�g �gy is, hogy Zeman egy m�sik pozici�ban, a jobb sz�len vette sz�m�t�sba, ahol a v�dekez�ssel is kellett t�rodnie. Ennek ellen�re remek�l �rezte mag�t a Zeman �ltal alkalmazott h�romcsat�ros rendszerben, amit mi sem bizony�t jobban, hogy a szezont v�g�l 13 g�llal z�rta, vagyis t�bbsz�r volt eredm�nyes, mint eg�sz addigi karrierje sor�n �sszesen. Az 1998-as VB-re utaz� v�logatottnak ugyan m�g nem votl tagja, de 1998 okt�ber 10-�n a Sv�jc elleni Eb-selejtezon v�gre bemutatkozhatott a squadra azzur�ban. 1999 nyar�n megint �j edzoje lett a Rom�nak, Fabio Capellot k�rt�k fel a csapat ir�ny�t�s�ra. O volt az, aki v�gre azon a poszton k�ldte p�ly�ra Tottit, ahol a legjobban szeret futballozni, fantasistak�nt, azaz ir�ny�t�k�nt. Ekkorra m�r egy�rtelmu vez�regy�nis�ge lett a Farkasoknak, fiatal kora ellen�re (m�g mindig csak 23 �ves volt) o lett a csapatkapit�ny �s a szurkol�k elso sz�m� b�lv�nya. P�lyafut�sa eddigi legsikeresebb idoszaka a 2000-01-es idoszak volt. A 2000-es ny�ri Eur�pa-bajnoks�gon szereplo olasz csapat egyik kulcsembere volt annak ellen�re is, hogy Dino Zoff nem ir�ny�t�k�nt, hanem csat�rk�nt vette sz�m�t�sba. K�t g�lt is szerzett a kontinensviadalon, egyet Belgium, egyet pedig Rom�nia ellen, �s a Hollandok elleni tizenegyes-p�rbajban olyan magabiztoss�ggal �rt�kes�tette a maga buntetoj�t (amolyan Panenka m�dra, laz�n a kapuba emelt), hogy mindenki l�thatta, remek form�ban van. A d�ntoben is remek�l j�tszott, az olasz g�l elott par�d�s mozdulattal, sarokkal passzolt Pessott�hoz, �s nem rajta m�lott, hogy v�g�l az ez�st�rem jutott a v�logatottnak. Az Eb-n mutatott j�t�k�nak is k�sz�nhetoen Tottit v�lasztott�k meg az elozo szezon legjobb j�t�kos�nak a Serie A-ban, pedig klubcsapat�val egyetlen tr�fe�t sem nyert. Ami akkor m�g nem siker�lt, a 2000-01-es �v v�g�re �sszej�tt. Bajnoki c�mre vezette a Farkasokat, akik ezzel a harmadik scudett�jukat szerezt�k. Ugyanebben a szezonban be�ll�totta addigi legjobb g�lrekordj�t, �jra 13 g�lig jutott a g�ll�volist�n. A bajnoki c�m mell� bes�p�rt�k az Olasz Szuperkup�t is a Fiorentina ellen�ben, majd osszel kil�ptek a Bajnokok-lig�ja porondj�ra is. Sajnos a BL nem hozott k�l�n�sebb �t�to sikert.

Tonetto
Max Tonetto 1974 november 18-�n sz�letett Triesztben (Triesti). A k�z�pp�ly�s 174 cm magas, 67 kg. Az olasz els� oszt�lyban 1996 szeptember 15-�n a Napoli-Reggina 1-0 m�rk�z�sen l�pett el�sz�r p�ly�ra. A Seria A-ban eddig 291 alkalommal j�tszott �s 14 g�lt szerzett. A Sampdoriat�l �rkez� Tonetto volt a Roma els� ny�ri szerzem�nye. Kor�bbi szezonjai